Kezdem ott, hogy olyan családban nőttem fel, ahol a
cigány szót pejoratív értelemben soha senki nem
használta, vagy legalább is nagyon vigyázott arra,
hogy ezt Én soha ne halljam meg.
Olyan álltalános iskolába jártam, ahol volt
ugyan egy "Mizsei" nevű, erősen barnabőrű osztálytársam
aki olyan büdös volt, hogy manapság az ANTSZ
elkobozná, de a szagát nem kötöttem a
színéhez, fajtályához, mert volt egy
"Imrik" nevű, kékszemű szőke hajú fehér bőrű
/igazi "árja" északi típus/
osztálytársam, akinek molekuláris szinten volt
ugyan olyan átható bűze. Ugyan olyan mosdatlan,
rendetlen, büdös volt.
Később a szakképzőben a leg kerekebb fenekű, leg
vékonyabb derekú, leg mosolygósabb lányt
úgy hívták, hogy Pálfi Jolán. /le
merem írni, mert szerintem már olvasni sem tud/
Ezután jött első mukahelyem, ahol volt ugyan
néhány, az átlagnál barnább
melós, de soha semmi problémára nem
emlékszem. Kis létszám, egy viszonylag
állandó zárt közösségben.
Ezután kezdődött minden.
Létszámleépítés.
Egy-két-több munkahely, egy kis maszek világ. Itt
tapasztaltam meg azt, hogy tíz
problémás, nem fizető, lopkodó, hazudozó
vevőből nyolc büci, és tíz korrekt, rendesen fizető,
ok nélkül nem hisztiző kuncsaftból csak kettő fekete.
Saját lakás, saját család, saját
megvédendő, őrzendő vagyon, és mindegy, hogy
csónak, csónakmotor, gázpalack, akumlátor a
trabiból, simson moped. Mindegy, ha nincs lebetonozva, elviszik,
és mindíg a cigány!
Van a ház előtt csümölcsfa. Bárki
elsétálhat a járdán, és levehet
egy-két-öt szem cseresznyét, szilvát.
Egészségére. De a cigány kúrva
két kézzel szedi a retkes kötény
zsebébe, kilószámra! Megáll, és
szüretel. A szarházi putriivadék pedíg a
mellete lévő fáról az éretlen
körtét. Mikor rászól a
szomszédasszony, visszaröhög /tudja, mire lejönne
az emeletről, úgy is elszalad/ Nem baj, ingyér van.
Ötven méterrel feljebb az utcában megtalálom,
mindegyikbe beleharapva, majd eldobálva.
Ellopják apám krumpliját, a szomszéd
biciklijét, a kutyánkat. Kiborítják a
kukát a ház elé, mert hátha abban kincsek
vannak, széttúrják a járdán, majd
Én szedhetem össze, és lapátolhatom vissza,
hogy a felsőbácskai kukaművek elszállítsa.
Mind ez, saját magam által megtapasztalt,
ideológiai befolyásoktól mentes, saját
kialakult véleményem.
Szégyenletes dolog /nem rám nézve/, de így
negyven felett, egy kezemen meg tudom számolni, hány
olyan cigány ismerősöm van, akire nem igazak a fent
leírta. /összeadtam=6/ Mindössze hatan vannak, aki
becsülettel tisztességgel végzik munkályukat,
etetik, és erre nevelik gyrekeiket, függetlenül
attól, hogy feketébbek, mint a pákó!
Sajnos, ők a kivételek, akik csak erősítik a
szabályt.
U.I.: A fentebb említett Jolán, ma úgy
néz ki, mint egy lepusztult hatvanas, úgy ment el
mellettem az utcán, /hál istennek!!/ mint egy zombi,
és saját szememmel láttam, amikor a CBA-ban
kipakolták a zsebeit. Nem tévedtek. Lopott. Nem tejet,
kenyeret, párizsit, hanem vodkát, és bort!