Amikor elkezdett morogni is, az
előadó felemelte a fejét, rámnézett, majd
közölte a tolmáccsal, hogy tartsunk egy fél
óra szünetet. Gondolom a hasmenés spanyolhonban is
gáz. Megúsztam. Később baleset nélkül
lement az okítás. Megkaptam a szobakulcsot, amihez
adtak egy TV távirányítót (?).
Felmentem, le a kalappal! Egyszerűen szuper. Ami nálam
számít, a fürdő patyolat tiszta. /a többi is!/
Az ágy melletti szekrényen könyv:
újszövetség. Meglepett, de rendben. Következett
a TV. Találomra böktem egy gombot. Bejött egy Teletex
jellegű oldal, ahol valami német szöveg fogadott.
Kikapcsoltam. Nekem magyarul beszéljen. Illetve írjon.
bevettem magam a zuhanyzó alá, megfőztem magam, majd csak
bekapcsoltam újra a TV-t. Megint német. Jobban
megnéztem, találtam egy nyelvválasztót, ott
egy ángélust. Persze, magyart nem. Az
ángélusból már sikerült kibogoznom,
hogy be kellene írnom a szobaszámot. Beírtam,
megköszönte, és jött egy lista, hogy hol mit
találok. TV1, TV2, RTL magyar, RTL német, dunaTV, pro7
német, nonstp sex, ebből viszont kettő. Nem sok, de majd
keresünk valamit. Irány a kajálda. /ez kicsit
úgy hangzik, mint egy koleszban/ Szóval lementem az
étterembe, leültünk, kértem vala mi
alapozót. A pincér bolyhos-féle
ágyaspálinkát ajánlott /800 egy feles, ami
ugye már csak 4 cent!/. Ágynélküli nincs,
kérdeztem ÉN, merugye azt ágyazzák, ami
anélkül szar. /Itt jut eszembe,
muslinca vagy
sztrájkol, vagy elvitték a fináncok, mert
régóta nem ír./ Kaptam egy stamó
törkölypálinkát. Hát, ha följelent
antireklámért, akkor is ideírom! Szar! A jó
törkölypálinka illata, aromája minimum
szöllőjellegű kellene hogy legyen. Azt nem mondom, hogy
visszakívánkozott, vagy kapart, vagy esetleg
acetonszagú volt, de bármelyik falusi lakodalomban jobbat
dugdonak az orrod alá. Gyorsan kértem egy Zwack
kóserszilvát, ez ugyan szinte biztos hogy műanyag de
legalább nem fazékízűt böfög tőle az
ember. Utánna vacsi. Akkora volt a "bécsiszelet", hogy
meglepődtem. Rendes, férfiembernek tervezett,
kéttenyérnyi, csak annyira kivasalva, hogy még
épp átsüljön. Bárki, bármit
kért, az jó volt, és sok. Lehet, ha a
pálinkát is Ők főznék, az is tökéletes
lenne. Sört ne, mert heinekent csapoltak, és annál
nem kell jobb! Többször újrapróbáltuk,
többször kijelentettük, nem kell jobb. A heineken
tökéletes. Éjfél körül a
szakács megkérdezte hogy ennénk-e még
valamit, mert zárnák a konyhát. Hát ja! Egy
tejszínes borjúpori jól esett. Igen arra meg egy
sör esett jól. A többiek mindenféle
palacsintákat kértek, de arra meg a sör nem esett
jól nekik. A pincér /érti a dolgát/
ajánlott nekik egy üveg asszem tukajit. Na arra
már nem panaszkodtak. utánna
szétszéledtünk, másnap mégiscsak
ébren kéne maradni az okosításon. Én
végigzongoráztam a TV-t, igatából nem
kötött le semmi, szunya.
Reggel svédasztal, meg kávé, meg minden.
Utánna ebédig fejtágítás. Semmi
kuruttyolás. Ebéd: sok is finom is. Utánna
okítás. Semmi kuruttyolás.
Nyilvánvaló tény, hogy csak a teljesen üres,
éhező gyomorba betuszkolt kajával volt a baj, nem a
borjúmájjal. Este persze megint vacsi. Elé egy
feles, mögé néhány sör. Fél
éjfélkor a szakács megkérdezte, hogy
kérünk-e még valamit. Kérdeztem a
többieket, az előző esti palacsinták közül melyik
volt a legjobb. Nem tudták eldönteni, így mindből
kértem egy adagot. Azt mondták, ha megeszem,
kérnek mégegy kört. Mondtam, hogy a 4*2 elég
lesz, majd legközelebb. Becsipegettem a nyolc palacsintát,
Felmentem a szobába, megnyomtam a
távirányító gombját, és
mostmár egyből ángélusul fogadott a szöveg.
Már nem is fejtegettem, beírtam a szobaszámot,
végiglapoztam a meglehetősen szegényes
kínálatot, a két "felnőtt"
csatornánál még a Stalone,
pusztítója is izgalmasabbnak tűnt, de miután
öt percmúlva kúszóhájog nőtt a
szememre, így kilőttem, azt szunya. Másnap reggel
jött a meglepi. Főnököm ment fizetni, a
recepcióra, én kint dohányoztam a
parkolóban. A szoba árához
hozzászámlázták a két sexcsatorna
árát.
Mint kiderült, ha a szobaszámbeírás helyett a
mégse menüt választom, a többi csatorna
még nézhető lett volna. Ja, mi vagyok én,
tolmács? Legalább néztem volna, ha már
ennyibe került! Hogy mennyibe, majdnem hatezret fizetett
érte. Elég sok, ennyiét akár élő is
járt volna. Utánna még kaptunk némi
gyakorlati oktatást, aztán sokkal okosabban mint ahogy
elmentünk, hazajöttünk. Hogy mit tanultam meg?
Figyelmesebben olvassuk el a menüt, mielőtt
rábökünk egy gombra.
Az iskolafüzetembe három nap alatt, egyetlen sor
került:
Én is tarthatok
bárkinek, mármiről oktatást, azomban ennek
két komoly előfeltétele van. Az egyik, hogy ne
beszéljük egymás nyelvét, a másik,
hogy a tolmács nagyon-nagyon értsen a tananyaghoz!
TV Hiába, jönnek a hidegek, egyre többet
látom a tv-t. A szárok a fejükre estek. Gondolom,
azért a pénzért nyugodtan lehet
néhány hetet szívni busmanföldön. Persze
ez a szívás valószínű jóval kevesebb
mit amit az átlagember szopik ebben az országban
ingyér! Mindegy, mostanában több részbe is
belenéztem. Laci elég beszari. A Fiala meg elég
köcsög volt. Guszti haláli. Anyukám, nagyon
büszke vagyok rád, mondta, azt intett a bokszosnak, hogy
lökheti! Köllött írni esemest,
azt ha kiválasztanak elmehetsz busmanföldre
kirándulni. Nem szopni a szereplőkkel,
röhögni a stábbal. Rögtön fogtam
is a telefont és elkezdtem keresni a betűket. Mikor
végeztem, kiderült, hogy nincs pénz a
számlámon. A zasszony kisegített. Írt
helyettem. Már nagyon elég lehet itthon belőlem. Vagy sok
is! Mindegy, sms ment, válasz jött. Innét már
csak az kellett, hogy engem szemeljenek ki az útra. Nagyon
bírtam volna. Na nem a bazi meleget, hanem csak
úgy....... Másnap kiderült nem Én
lettem a szerencsés. Pedíg már kezdtem gyakorolni
a "czwánai" nyelvjárást. /hogy ezt hogy kell
írni, azt a tö..m sem tudja/. Mindegy, maradok.
Még egy gondolat: szerinted, mennyire szarják le a
busmanok a világválságot?
/írígylésre méltó módon
leszarják/
Most vissza a valóságba: üzemorvos. Ja, most valami
munkaegészségügyi mittudomén mi a neve.
Élvezzük, mint az iskolás gyerekek a
tűzriadót. Azt a néhány órát
fizetik, és nem kell dolgozni. /hihi/ Az idén a hirtelen
jött: "most kell menni"-vel ismét
áthúzták terveimet, amit ha most leírok,
már nem is lesz értelme elkövetni. Leírom.
Mindíg elhatározom /és sosem lett belőle semmi/,
hogy viszek magammal egy üveg teát. Majd a
budiból vizeletminta helyett egy tele pohár teával
jövök elő. Ez ugye már egy lépésről sem
látszik. Innét kétféle verzió van a
fejemben. A szelídebb, hogy megbotlom, és valakit
végigöntök vele. Ebből az első 30 másodperc
után valószínű törvénytelen
röhögés lenne. A másik
variáció, mikor kilépnék a
budiból a csordultig telt pohárral,
rákérdeznék, hogy ez mind kell?
Természetesen erre a nem lenne a válasz. Ekkor fel
kéne emelnem a poharat, és leinni belőle a felét.
/mondom tea!/ Na, ebből valószínű rohamszerű
hányás lenne! Persze, Én ezen is nagyon
tudnék röhögni. Ezek után már ez
már csak terv marad.
Mindegy, vissz a valósághoz. A kilóim 8-al
kevesebben vannak, és a vérnyomásom is jelentősen
alacsonyabb mint egy éve volt.
A vizsgálatokat viszont erősen vitatom. A
vérnyomás mérése nem ad valós
értéket. Át kellene alakítani a műszert.
Van ugye az a régi, jó öreg higanyos
vérnyomásmérő. Namost, a higanyoszlop felső
végéhez kellene szerelni egy dugattyút az
übegcsőbe, a tetején egy
levéltálcával. Ebbe
munkaegészségügyi vizsgálatok
alkalmábal bele kellne tenni a melós havi
bérét, ami ugye lefelé nyomná a higanyt.
Azt ugye tudjuk, hogy vastagabb a boríték,
természetesen alacsonyabb az ember vérnyomása.
/legalább is ha vékony, akkor magas/. Így lehetne
reálisabb értékeket mérni. Ez lenne a:
BÉRNYOMÁSMÉRÉS!
A másik a hallásvizsgálat. Símán be
tudnám bizonyítani, hogy a munkaadók
többsége süket. Nem mindenféle
frekvenciákat kellene a fülükbe sípolni, csak a
süketszobán kívülről mikrofonnal
besúgni, hogy: FIZETÉSEMELÉS! Tízből kilenc
garantáltan nem hallaná meg!
Jééééééééééééé.
Csoda! A sok parlamenti léhűtő vita nélkől egyet
ért valamiben! Az örökösödési
/halál/ adó eltörlésében. Most
adták első jelét annak, rádöbbentek, ők sem
istenek. Mi ezt már rég tudjuk. Rájöttek
egyszer ők is eldobják a kanalat. A sok harácsot
pedíg örökli valaki.
Mi ez a fenenagy egyetértés? Most ismét vita
nélkűl egyetértenek? Gyanús! Persze, arról
Én sem vitáznék senkivel, hogy ne kelljen
visszafizetni a kölcsönt amit fölveszek. Mocskos
szemét bagázs! Hitelből vásárolnak egy
csomó ingatlant. Már az sem világos, hogy minek,
de az hogy a visszafizetésre állami, vagy mi a
tököm garancia van, az kifejezetten idegesítő. Az
indoklás szerint ugy sem meri egyik párt sem megtenni,
hogy lejáratja magát azzal, hogy majd nekem kell ezt is
összegüriznem helyettük. Ja, meg neked is, meg neked is!
Nekem nem tűnnek ennyire gyávának. Méghogy nem
merik. Évek óta bátran kotorásznak a
zsebemben. Meghogy az szégyen lenne! Kacc. Eddíg semmi
szégyelnivalót nem csináltak? Nem a fa..t! Olya
bőr van a pofájukon, hogy írígylem. Meg a
rinocérosz is!
Velem mi történne, ha mondjuk nem fizetném vissza
/hál istennek nincs mit!/ a kölcsönt? Mehetnék
a híd alá! Mint ahogy néhányan ebben az
országban. Persze providentet nem is szándékozom
fölhívni. Tényleg, tudod-e mi a
külömbség a TV-ben bemutatott
márványlépcsős ház perzsazőnyeges
nappaliában fogatlanul vigyorgó /most
eljárás alatt lévő/ külsőleg is fajtajegyeket
viselő uzsorás, és a provident között? Nem sok.
Az uzsorás kevesebbet adózik, és többet
verekszik, mint az agyonreklámozott pénzintézet.
Ennyi!
Aki egekig érő kamatokat ír alá, annak
valószínű van valami hibája.
Az is igaz viszont, hogy akiknek a "rendszerváltás"
tájékán feltolták a kamatait, az nem
írta alá. Mégis hányan rámentek.
Aki az elejétől követi az itt összehordott
marhaságaimat, az tudja, hogy nem vagyok híve
semmiféle székházrombolásnak,
katonásdinak egy tankkal, meg molotovoknak /főleg, hogy ezek a
dolgok kis hazánban eddíg csak a cirkuszról
szóltak/, de lassan Én is /ha egyenlőre csak
virtuálisan is/ egyenesítgetem a kaszát!