Aszomszéd is bevásárolt. Ők mosógépet vettek. Azt nézik.  /most kimék röhögni, azt folytatom/
Megmagyarázom:
A napokban szólt, hogy vettek új mosógépet, de Én ba...am meg a lábam, úgy sem tudok segíteni felcipelni az emeletre. Megoldották nélkülem. Másnap felmásztunk megnézni Őket, csak úgy. Ketten ülnek a fürdőkád szélén, és meredten bámulják a mosógépet. Hogy mennyivel több eszük van, mint nekünk, meg Giccséknek. Mi, TV-t vettünk. Az ugye mire jó? Nézni lehet. Bezzeg a mosógép! Azt is lehet nézni, és közben még ki is mos. Eszement nyihorászásomat hallva elmagyarázták, hogy nem szívott vizet, csak úgy mos víz nélkül. Megkérdeztem, hogy a csapot megnyitották-e. Nem vagyunk hülyék, jött a válasz. Erre felemlegettem az előző "bakkecskével keresztezett" mosógépüket. Ott elfelejtették kivenni a dobrögzítőt, és forgatás helyett 40 centiseket ugrutt. Ketten kellettek a megfékezéséhez. Mindegy, csap nyitva, és állítják, hogy nem szítta a vizet. Ekkor aszomszédasszony csatornát vált rajta, azaz újraindítja a programot. /reset/. Ekkor a gép néhány másodpercig vizet vesz magához, majd újrakezdi a mosást.
-Látod, hogy nem szívott?-
-Degogynem, hát hallottuk!-
-De ez kevés!-
-Honnét tudod, hogy ez mennyi volt-
-Sehonnét, de ez biztos kevés-  és nyúl a reset gomb felé
-Hagyd már nyugton, lehet hogy neki ez elég!-
Sikerült megbeszélni vele, hogy legalább öt percig hagyja nyugton. Egyszer csak, csodák csodája, kilök magából a lefolyóba vagy nyolc-tíz liter mocskos vizet!
-Jééééééééééééé ezt meg honnét szedte?- Itt kezdtem újra nyihogni.
-Termeli a vizet!-
-Marha-
-Én?-
-..................................-
Aszomszédasszony azt várta, hogy /mint a réginél/ az üvegablaknál látszik a víz. A zura azt mondta, ebben nem vizszintesen, hanem függőlegesen van a víz. /ááááááááááááááááááááá/


Most egy kicsit külföld. Mutatták a médiában a Kóreai parlamentet. Beszarás. Le sem tudom írni. Itt megnézheted!
Persze a sajátunkat sem tudom leírni, csak ott nem készülnek felvételek, így mindenkinek a fantáziájára bízom, mi folyhat a magyar parlamentbe. Az eredményekből azért sejthetjük, hogy komoly munka az nem! Lehet, ott is bunyó. Azt legalább érdemes lenne nézni.

Majdnem kimaradt: Ismét karácsony van. Van egy néhány apróság akiket meg kellene lepni valami aprósággal. /a család felnőtt tagajai is komoly fejtörést okoztak/ Végigmásztuk a játékboltokat, meg persze a tesco gyerekbutító osztályát. Láttad? Fröccsöntött, csiribiri szines, elemmelműködő, zenélő, zúgó, egyedül működő, ............. nemtommiből annyi van, hogy beszarsz! Némelyiknek már a látványától is.  Aztán megfejtettem. Ezek azért jók, mert a gyerkővöknek elég azt az egy gombot megtanulni a hátulján amivel elindul, azt jólvan. Utánn a "gyerekjáték" már játszik egyedül. A kölök meg elég ha nézi. Nem fogja megerőltetni a zagyát, nem kell hozzá pajtás a szomszédból, /annak is van sajátja/ nem kell apukának anyukának időt tölteni az utód nevelésére. Ennél humánusabb lenne, ha feltalálnák az elemes gyereket. Kikapcs, azt kész. Egy kurva dominóért legyalogoltuk a cipőt a lábunkról. Egy olyan babáért, amelyiktől nem lesz rémálmod /meg a gyereknek/, nem mérgező, és ha éjjel ráfekszik reggelre nem nyomorodik meg, szabit kellet kivenni. Van műló! Igen! MMŰŰLLÓÓ!! Nyerít, klappog, rá lehet ülni. Szarni, na azt  még nem tud. /az majd csak bios
frissítés után/ Ja, két biciklit kapsz az árán!  Kutya viszont van, ami /aki, már nem vagyok tisztában vele/, kiissza a tálból a vizet, és utánna ráhugyozik a szőnyegre. Lassan Én is. Igazi fa építőkockát is találtunk. Annyiért, hogy a tüzépen ezért a pénzért, egy garázsra való porotont lehet vásárolni.


Megoldottuk, remélem sikerült. Ez ugye akkor derül ki, mikor néhány hónap mulva a kutya szaladgál az ajándékokkal az udvaron. /hihi/   Összeröfi a család, ettünk egy isteni halat, Meg gubát, meg...........meg.  Beszéltünk, meg röhögtünk jókat.
Este meg a haverokkal. Fél kettőkor még megint halat ettünk. meg......meg........meg..........meg.........................orvost!!
Aszomszéd úgy éjfél, egy óra körül kikelt magából. Pontosabban a gáz kelt ki belőle. Ha lenne papagájuk, az lefordult volna az ülőfáról.
Brutális volt. Mikor végre ismét mertünk levegőt venni, megszólalt a neje:
-És, ez így szokott menni egész éjjel!- Mire az Öcsém:
-Akkor ez szerelem!-
Hasfájósra röhögtük magunkat. Aztán kettőkor hazavonultunk, és eltettük magunkat másnapra.


A pedagógusok nem fogadják el a 13.-ik  havi fizi megvonását. Megafa...m nem kéne nekik. Én átszámolnám mennyit dolgoznak, meg hogy hogyan. A nyári, őszi, téli, meg a tavaszi szünet. Az ugye nem kéne hogy teljes összeggel fizetett munka legyen. De az. Jó lenne, ha nem sírna a szájuk, hogy nekik fel kell készüli. Mondjuk a pályakezdés első két-három évében. Ha ez alatt nem tanulják meg egy életre a dolgukat, nem valók, még betanított munkásnak sem. Simán van négy hónapjuk, mikor nem dolgoznak, a péz meg jár nekik. Bocs, nem jár, csak kapják! Akkor tizenharmadiklófaszt nekik. Én is fölemlegettem a főnökömnek, és nagyon készséges volt. Mondta, hogy mutassam meg a naptárban a 13.-ik hónapot, meg írja rá a munkalapra hogy mit csináltam, és már fizeti is.
 /ha nem olvasná, azt mondanám, hogy teljesen igaza van, de miután idetévedhet, így nem mondom!/

Jajaj, a fenyővásárlást majd kihagytam. Ez nálunk évek óta komoly tortúra. A zasszony több helyszínen több órát szokott eltölteni válogatássak, kritizálással alkuval, és fejvakarással. Naggyából négy-hat-nyolc óra alatt, akár két-háromszáz forintot is megtakarít. Közben gyakorlatilag hóemberré fagy, és kétezret elautózik. Az előző évben már jobban sikerült. A második favásárlós kommandósakció során Ő bemászott a sűrűjébe válogatni. Én az ajtó mellett felkaptam egy fát, és szó nélkül betettem az autóba. Visszafelé mondtam a pufajkásnak /nem félreérteni, csak a hideg ellen vette föl az orosz népviseletet/, hogy az a nő ott ki fogja fizetni! Mire a zasszony magához tért, a pénzért tartotta a markát.
Most még egyszerűbben sikerült. Dolgozott a főkommandós, így telefonon megbízott eme fontos, és felelőségteljes akcióval. Beültünk a gyerekkel az autóba. Az első helyen nem is lassítottam, a szemetes konténernek voltak támasztva a fák. A következő sarkon satufék, kiszáltunk. A sorban a másodikat megragadtam, és megkérdeztem, mi az utolsó ár. Megmondta, kifizettem, és hét percel az indulás után már hazafelé mentünk. Ennyi.


Elmentünk pecálni. Egész pontosan csukázni. Belénk fagyott a szar is. A zasszony fogott egyet. Engem meg a guta ütött. Persze nem azért mindíg Ő fog mert Ő a jobb. Jó a menedzsere! Jaja, Én!

Nem ám ócsárolni, a háttér nem mosdókagyló, haanem egy 180-as sarokkád!


A szilveszter minden említésre méltó esemény nélkül lement. Ettünk, ittunk, röhögtünk nagyokat. A kutyáink ismét a nappaliban töltötték az éjszakát, a petárdától való beszarás megelőzésére.
A gyerek meg elintézte a telefonját. Nekem még megvan a jóöreg 198-as erikson. Feltöltöm, teszek bele sim-et, és műkszik. A következő is megvan, meg a mostani is. Nekem mindíg csak akkor van új telcsim, mikor a család /ez a "telcsim" ez valami katasztrófa, így újrakezdem/
Nekem mindíg csak akkor van új telefonom, mikor a család / egész más/ megunja a kőkorszakot, és valaki vesz nekem másikat. Az elsőre azt mondták, még füstjelekkel kommunikál. A gyerek kiejtette a zsebéből, és nyekk lett neki. Persze, kapott újat. Persze.
Nokia 5310. A suhancok most biztosan öt percíg tudnák sorolni, hogy miket tud, és miket nem. Szerintem egy telefonnal ha lehet telefonálni, akkor kész. Ettől kezdve telefon. De ez,  szóbeli utasításra tárcsázza a bemondott névhez tartozó számot. Adtak hozzá szereó hangfalat, külön elmmel. Meg adatkábelt, meg cd-t, meg headsett-et, meg-meg asszem opcióként kérhető hozzá körösztöletlen zsidógyerek, meg felújított rágógumi.



Kvékkettő, azaz gyúrunk vazze!
Ez bekerül a balos menübeQuake2 néven





A rosseb aki megeszi, csak elkezdődött  ez az év is. Nekem ugyan csak ma, hatodikán. A zasszony már multhét pénteken is igahúzott. Én tegnap /hétfőn/ még a kórházban voltam a kinövésemmel, de ma reggel hatra bekínlódtam magam a céghez. Hamar rá is jöttem hogy ezt nem szabadott volna. Mondtam is a főnöknek, hogy elhiheti otthon sokkal jobb volt. Eddígre otthon már négyszer ettem. Elhitte.Gondolom a pofámra volt írva.

Hideg van. Nagyon. Meg kurvára is! Hó meg nincs. Nincs mit lapátolni. A peca felejtős, így mostanában bámuljuk az új tv-t. Izé, hal a tortán. Gondolom Én lehetek a tájékozatlan, de csak az Ihos Józsit ismerem. Arra a következtetésre jutottam, ha nem ismerem Őket, nem is számítanak. Az mindenesetre tetszett, hogy kakastökét kaptak, és nem nagyon tudták hova tenni a dolgot. /hihi/ Én tudnám hova tenni, de 1600huf  kilója, és ugye negyven dekával mire megy az ember.

Csak nem jön sem a meleg, sem a hó.Ha nincs hó, nincs mit lapátolni. Így Giccsék konyhájában iszogatjuk a forraltbort. Megapáleszt. Végül is, tényleg. Mi a francnak a hó, amikor az élvezeti részéhez elég a bögre egy fűtött nappaliban. A hó a rossebnek sem kell.

Esett. Mintegy 4 azaz NÉGY miliméter. Lapátolni nem kell, de "ujoki"-nak jóóóóóóóóó! /tudod: ujoki, vagyis ÚJab OK az Ivásra/

Ez tiszta őrület. Most fogom föl, hogy a karácsonykor megkezdődött nagy "nemzeti" zabálásnak mi még mindíg nem vetettünk véget. Két-három naponta összefutunk valakinél, és magunkba tolunk néhány százezernyi kalóriát. Gondolom, ez ösztönös védekezés lehet a gázhelyzet ellen. Jaja, tartalékolunk annyi elégetni valót, hogy fűtés nélkül is kibírjuk tavaszig. Ja, ez gáz. A történtek miatt ellenintézkedéseket vezettem be. Kicseréltem az összes pb palackomat, jobb ha tele vannak, a tűzhelyet húsz perc alatt átállítom vezetékesről palackosra. Megkerestük a lakásban azt a kéményt, ahova gond nélkül be tudunk üzemelni egy jó kis vegyestüzelésű kandallót. Leleltároztam az itthoni pia készletet. És mostanában leköpök minden ukrán rendszámú autót. Ez esik a legjobban. Mást egyenlőre nem nagyon tehetek a gázhiány ellen. Ja, meg ugye a zsírpárna növesztés. Sokszor emlegetett Gézabácsi mondta, hogy:
- Sovány, te ne röhögj! Rég emlékmű leszel, mire én elkezdek fogyni!-
Felsorolni a rövid eszem miatt már nem tudom, de eszegettünk rendesen. Megbeszéltük, hogy jó lenne ezeket a falusi lakodalommal is felérő eszegetéseket, valami light-osabb kajával folytatjuk! Volt például virsli party. Virsli /mi más/ kenyér, mustár.



Ezt azonnal ide kell tennem:
Beteg anyós a doktor vejénél:
Mi is az fiacskám ami segítene rajtam, de magyarországon még nincs?
Eutanázia mama, eutanázia!
Mármost, az, hogy a virsliben már a szóját is hamisítják az köztudott. Az is, hogy húsüzemi dolgozó okádik a gondolattól is, hogy egyen belőle, Mi, azért csippentettünk belőle.
Ez megint közbekiabálás: Nálam a személyes névmás a szerint kis, vagy nagybetű, hogy kiről, és milyen apropóból írok!
 Az szintén véleménnyilvánítás amikor valakinek a nevét kisbetűvel írom!!! Nemmondom, hogy soha nem tévesztek, de többségében jelentése van a szándékos nyelvtani "tévesztéseknek"! Virsliparty tovább:                                                  
Giccsék előszedtek valami extra mustárt. Nyomtam belőle a tányér szélére úgy hat centit, mikor aszomszéd rámszólt hogy: sok lessz!!!!!!!!!! Először nem értettem, később igen. Szar volt. Kiderült, ez valami spec, pácoláshoz agyonfűszerezett trutyi volt. Legyűrtem. Nem kellett volna. Másnap halálközeli élményem volt tőle. Meg a kollégáknak is. Feküdtem egy teherautó alatt, mikor megmozdult bennem valami. Gondoltam, eleresztem, és majd titokban tartom. Ja. Ezt. Ezt nem lehetett titokban tartani. A kollégák /velem együtt/ hanyatt-homlok menekültek a környékről, hangosan emlegetve "dögevő" mivoltomat. Valami hihetetlen volt. Szent eskü alatt vallottam, hogy mustár! Szerintük egy többhetes vizihullát vacsorázhattam.

Az időrend rossz, de a zasszony egy igazi jó röfipaprikással igyekezett elnyerni tetszésünket. Sikerült. Ez még a visszafogottzabafogadalom előtt volt.

Aszomszédasszony isteni almáspitét tud csinálni. Így utoljára piteparty volt. Ne röhögj már megint, nem amerikai!    Giccsék jól elkéstek, így több jutott. Én nagyon óvatosan csipegettem, de a többiekben egy szem "tartás" sem volt. Egy negyed óra mulva aszomszédasszonyon szétrepedt a nadrágja varása. Nagy röhögések közepedte felvett a farmer helyett egy laza otthoni "szabadidőnaci"-t, majd elégedetten megjegyezte, hogy mostmár nem érzi, hogy szorít, így  bátran ehet még.
Másnap valamiért beugrottam a zasszonyhoz a munkahelyére, és feltűnt, hogy nagyon óvatosan, feszengve mozog, mint aki bekakált.
Nem véletlen. Szintén a piteparty eredménye. Szétment rajta a nadrág. Kicsit nem kaptam levegőt a röhögéstől. Az utcában reped a ruha a nőkön.


Ha nem tudod hogy kerültél ide /google/ itt bökd meg, és rájössz:!