Úgy kezdődött, hogy a zasszony céges e-mail
címére érkezett egy levél.
Aláírásgyüjtésre
szólít fel, /nem kér!/ a "bunyevác
nép nemzetiségi elismertetéséért".
Álmombeli ötlete szerint felhívását
lánclevélként küldjem tovább minden
birtokomban lévő címre. Képzeld, hogy
örülnének az üzleti partnerek, mikor ilyen fontos
levelekkel bombáznám őket! A
lánclevélért simán elmebetegnek
minősítenének, és ez ugye jó egy
üzleti kapcsolatban. Mellesleg a levélben
leírta, hogy a címet /címeket/ az infobaja,
hirdetési portál jegyzékéből
nyálazta össze!
Azt ugye tudjuk, hogy az ember álmaiban keverednek a szereplők,
de az érdekes, hogy az oldal tulajdonosa /akinél
panaszt is tettem az ilyen jellegű adatfelhasználás
miatt/ a barátom! A fia a keresztfiam, a felesége
vérbeli bunyevác!
Én balga /álmában az ember csinál
marhaságokat/ válaszoltam is a levelére.
Attól függetlenül, hogy én személyesen
is ismerem, és tudhattam volna ebből csak huzavona lehet. Nem
árultam el kilétemet, és róla alkotott
véleményemtől függetlenül kultúr
hangnemben közöltem vele: a lánclevél
szóval automatikusan a kukába irányította
levelét. Megsértődött!
Az álom szerint ő a Bunyevác Életbenbaradottak
Szövetségének Vezetője! /vagy valami ilyesmi/
Szegény Bunyevácok! Jól belegondolva ez az a
kissebbség akinek magyarországon igazából
semmi baja nincs. Majd most lessz! ha ez az ember a szárnyai
alá veszi őket! Puszta
kíváncsiságból /álmában
ráér az ember/ csináltam egy kis
közvéleménykutatást, a helyi
Bunyevácok általam ismert része nem is hallott
erről az emberről! Nekik jó! Bezzeg én még
álmodok is vele! Ami vígaszt nyujt számomra,
más is álmodik baromságokat!
U.i.: Ő volt az, aki a városunk főterén
éhségsztrájkot folytató nyugalmazott