Szeretek veszélyesen élni. Természetesen, a lehetőségekhez képest próbálom a megfelelő veszélyszintet beállítani, ami az épp kívánatos adrenalinmennyiséget hozza elő a pajzsmirigyem romjaiból, de ezúttal túllőttem a célon, elmondom.

Ez ugye vagy 5 éve volt, tavaly decemberben meg is kaptam a kis levelet Schmidt Zoltán önálló bírósági végrehajtótól, aki határozott ember, egyből írta, hogy tartozom kb. 40 ezer forint parkolási díjjal adott évből, erre jön még kb. 90 ezer forint egyéb költség, és hát ennek fényében le is foglalják az autómat 2,5 millió forint értékben, a forgalomból kivonásról már intézkedett, ha nem adom le a rendszámot forgalmit, országos körözést adnak ki ellenem. Ekkor már meg volt a megfelelő adrenalinszint, de még fokozódott, mondom, túllőttem a célon ezúttal, nem tudom tűrtőztetni magam, keresem a bajt, emlékszem, 1986-ban a balatoni kompon egy haverom gondolatban kitekerte pár sirály nyakát, és ezt be is vallotta egy rendőrnek, azóta vonzódom a szélsőséges magatártási mintákhoz, és parkolok ötletszerűen csak úgy, fizetés nélkül.

Ugyanakkor láttam pár Petrocelli filmet, tudtam, hogy nekem is vannak jogaim a nyilvánvaló faszsággal szemben, ezért aztán gyorsan felhívtam az V. kerületi Ommányirodát, ahol egy igen fáradt hangú nagyi elmondta, hogy elküldte a végzést, az autómat ne használjam, adjam le a cuccokat, jobban járok. Kicsit sírtam, erre megsajnált, és elmondta, hogy 5 ezer forintos illetékbélyeggel fellebezhetek, aminek halasztó hatálya van, ezt én meg is tettem, az alábbiak szerint megfogalmazva, okés, vannak benne érzelmesebb részek is, de a megdöbbentő az volt, hogy szerintem el sem olvasta senki, mert nem volt ott egy ügyvéd aláírása, anélkül meg nem foglalkoznak az emberrel, csak teszik.

FELLEBEZÉS

Tisztelt Kovács Éva,

kézhez kaptam határozatukat (ügyiratszám: VIII/OKI-27770/2007), mely szerint ABC-123 forgalmi rendszámú gépjárművemet Dr. Schmidt Z. önálló bírósági végrehajtó kérésére kivonják a forgalomból.

A határozat ellen fellebbezéssel szeretnék élni, melynek indoklása a következőkben olvasható.

1. A keletkezett parkolási díjat olyan parkolóhelyért akarják behajtani rajtam, amely helyen állampolgári jogomnál fogva díjmentesen parkolhatok, mint 1988 óta V. kerületi lakos. Egyébiránt a döntés nem részletezi, melyik parkolási díj behajtásáról van szó, ezért ez lehet az is, amelyet már megfellebbeztem, ugyanis egy olyan gépjárműre (frsz.: DEF-456) vonatkozott, amely a büntetés időpontjában már nem képezte a tulajdonomat. Erről tájékoztattam a társaságot, valamint az ügyvédjüket is, választ nem kaptam. A lakásom előtt pedig ingyenes lakossági engedéllyel rendelkezem 1988 óta, illetve a parkolási díj bevezetésének kezdete óta. Munkám és utazásaim miatt gyakran nem vagyok itthon az év első 2-3 hónapjában, így előfordult, hogy az engedélyt késve váltottam ki. Ennek ellenére azt gondolom, hogy egy matrica hiánya nem szüntetheti meg alapvető jogaimat, ha később azokat visszamenőleg igazolni tudom. Ez megtörtént, minden évre – egész évre szóló! – engedéllyel rendelkeztem. Ezt igazolni is tudom, a nyilvántartásban szerepel.

2. Ezen felül olyan nagy összegű „költségeket” sorolnak fel a végzésben, amelyek semmiféle konkrétumot nem tartalmaznak (költség, készfizetés, munkadíj, stb.), így nem tudom, miért keletkeztek ezen költségek, és főképpen miért kellene ezeket megfizetnem. Kérem, részletezzék, ezek a költségek kinek a költségei, s ennek ellenértékeként egészen pontosan milyen jellegű munkát végzett, amellyel a parkolási díjat több, mint 3-szorosára növelte.

3. Mivel bejelentett fizetéssel jelentkezem, amelyből a tartozás levonható lenne, akár egyben, akár megfelelő ütemezéssel, nem értem, egy 46 ezer forint tartozással hogyan áll arányban egy 2,5 millió forint értékű gépjármű lefoglalása, valamint milyen aggályosnak mondható törvény teszi lehetővé, hogy egy profitorientált magáncég, amely ráadásul a befolyt profitot nem arra fordítja, amire a szerződésében kötelezettséget vállalt (új parkolók kialakítása, a jelenlegiek folyamatos megszüntetése helyett), milyen kapcsolatban van az önkormányzattal, amely ezt lehetővé teszi. Én közlekedési szabálysértést nem követtem el, hivatallal szembeni tartozásom tudtommal nincs, így nem világos, milyen alapon lép fel velem szemben hatóságként egy parkolótársaság, és foglalja le a tartozásnál pontosan ötvenszer nagyobb értékű gépjárművemet. Ezt az eljárást indokoltság hiányában határozottan elutasítom, és ha számomra kedvezőtlen döntés születik, továbbra is ellentmondással fogok élni.

Tekintettel arra, hogy a tartozást, s ilyen módon történő behajtásának jogosságát vitatom, szeretném kérni, hogy amennyiben nem sikerül a fentieket tisztázni, személyesen mondhassam el az érveimet és az ellentmondást, amely felmerül az eljárással kapcsolatban, azaz élhessek állampolgári jogommal, mely egy demokratikus államban mindenkit megillet.

Köszönettel

B. László Budapest, 2007. december 06.

(Sz. Ig.: AH ......

Budapest, V... utca x.)

Itt az események kicsit felgyorsultak, két hét múlva megkaptam, minden további indoklás nélkül, hogy akkor kellene fizetni, vagy leadni, vagy bújkálni, mert körözést adtak ki az autó ellen.

Próbáltam értelmesen hatni Dr.(?) Schmidtre, aki végül elismerte, hogy teljesen jogtalanul követeli rajtam az egész összeget, de nekem nincs más választásom, minthogy vagy fizetek, vagy lemondhatok az autómról, majd valami bankos köcsög megveszi 120 ezerért, amennyi a tartozásom, és odaadja a kutyájának. Természetesen kérhetek bírósági felülvizsgálatot, de addig is végrehajtanak rajtam.

Itt tartok most, pénz befizetve, körözés visszavonva(?), pofám betapasztva, minden emberi méltóságom és jogom Dr. Schmidt Zoltán csizmája alatt, aki kb. 80 ezret húzott le rólam, de inkább 90-et jogtalanul, indoklás nélkül, az erősebb jogán, drága lehet a levélpapír az irodája környékén, mert én kettőt kaptam tőle, az ennyibe került.

Demokrácia, esélyegyenlőség, anyátokat, bazmeg, azt. Princ Gábort meg megbüntették 3 millióra, az milyen?

Egy dolgot viszont kitaláltam, én ettől az országtól nem akarok többé semmit. Eddig is csak azt akartam, hogy hagyjanak békén, de nem tették, bűnözőt, körözött embert csináltak belőlem, mert a lakásom előtt parkoltam. Szavazni többé nem fogok, de elmegyek, hogy érvényteleníthessem a szavazócédulámat, mert ez az egyetlen dolog, amitől nem fordulna ki a gyomrom. Szerettem ezt az országot, de nem szeretett viszont, ez egyre gyakrabban és egyre érthetőbben ki is derült számomra, így most a megcsalt szerelmesek jogos dühével és gyűlöletével fordulok el tőle, megszakítva az egyetlen élő kapcsolatomat vele: az állandó és egyre rohadékabb baszogatást.