A gyerek bőg. A zasszony szintén. Egész este nem
hallok mást:
-Hüpp-hüpp Hozzukvisszaaaaaaaaaaaa! Úgy
hiányzíííííííííík!
hüpp-hüpp.-
Nekem is! A francba!
Másnap kezdődött a konspiráció!
Nyomoznak! Én dühöngök. Meg esz a rosseb.
Abból idultak el, hogy az ittlakó ismerős egy
Pécsmelletti egészen kis faluban lakik. A zasszony
körbekagylózta a Polgármesteri hivatalokat,
listázta a holland lakosokat, és elhatározta,
nekivágnak Baranyának. Én kerestem egy üveg
bort. Ezt józanon nehéz megemészteni. Esély
nem volt a meggyőzéste.
Gondolkodtam a verésen is, de így is én vagyok az első számú
közellenség.
Elmentem velük. Így is az idegbaj kerülget,
hátmég, ha nem Én vezetnék! Én
vezettem. Érdekes helyeken jártunk. Miért
jönnek a hollandusok, százharmincas
lakosszámú magyar falvakba? Tudod, három
ház, közös WC, zuhany a polgármesternél!
A zasszony, megagyerek magyarul, a helybeli magyarok, valami furcsa
ismeretlen dialektust beszéltek. A hollandusok, pedíg az
Ő német-mittudoménmien keveréket beszéltek.
Én ültem a kocsiban, és a mérgem
ellenére kúrvára röhögtem.
Végül, a tizenhatodik helyen, egy némileg
"magyarosodott" bevándorlótól megtudtuk, hogy
közel háromezer család lakik a
környéken. Ekkor feladták a kutatást.
Persze, másnap azért megérdeklődték az
összes pécsi állatorvostól, hogy
állítottak-e ki útlevelet ilyen tipusú
kutyára. Nem. Vagy, nem mondták meg.
...................................
...................................
...................................
Kezdenek megnyugodni.
...................................
...................................
...................................
Lassan rend lesz. Huuuu
Ja, a fő szarkeverő:
