Ez van. A bibi ott van, hogy ha mindenki
lopni jár, meg politikus lesz /ugyan az/ akkor egy idő
után, nem lesz mit ellopni, és akkor zabálni sem
lesz mit! Persze, a lopásnak sem mindegy mely
fajtályát részesítjük előnyben. Vagy
napi fogyasztási cikket, szinesfémet, kell lopni, ezeket
nálunk szabad, vagy pénzt. Azt viszont sokat! Aki keveset
lop, elkapják, aki 10-20 miliárdot, annak a haja
szála sem görbül! Ha nem tetszik, cáfolj
meg, visszavonom!
Itten-e
A máv biztosítós csávó meg
"érthetetlen" módon egy kis időre eltűnt. Mi ezen az
érthetetlen? Mondtam az előbb, hogy aki milliókat
sikít, lop, stb, annak nem történhet komoly baja.
A mult héten a gyereket beválogatták az iskolai
énekkarba. Hallottátok már a hangját?
Katasztrófa. Jön haza a suliból, teljesen
kétségbe esve, mi lesz ha Ő nekiáll
énekelni. Mondtam neki, ne aggódjon, ha a
közönség meghallja, nem azt fogja mondani, hogy ennek
a gyereknek borzasztó hangja van /ami igaz/, hanem azt, hogy ki
volt az a hülye, aki beengedte a kórusba /ez is igaz/!
És, nem is beengedte, beparancsolta! /pedagógus/
Ja, kicsit megkukultam. Ennek több oka is van. Egyrészt
túldolgoztam magam, mire ide jutnék, fáradt az
agyam. Másrészt, amik történtek, vagy nem
publikusak vagy hiába írnám le,
valószínű olvasva nem lenne az igazi. Harmadrészt,
voltak olyan történések, amit nem is tudom hogy
írjak ide. Például: Ki volt az az eszement
ingyenélő buzeráns köcsög, aki kitalálta
hogy a segédmotorokat is fel kell szerelni rendszámmal.
Mindezt azért, mert nem azonosíthatóak. Ettől
okosabb lesz a droid a gépjárműosztályon? Vagy
működőképesebb lesz a szar nyilvántartási
rendszer? /persze, ha a cél csak a húszezer, akkor
értem/ Ez egy tahó. Húszezerért, a
nyolcezer forintos babettát. Anyádon van már
hatósági jelzés?
Azt le lehetne nyelni, ha azt mondanák, hogy pl 2010 jan. 1-től,
az újonan vásárolt robogókat így
árusíthatják, és majd szépen lassan
a régiek kikopnak. Akkor ezt meg lehetne magyarázni, hogy
az új nyilvántartási rendszer része! DE EZ
ÍGY, MEGINT CSAK HARÁCS!
A másik! Ha valakit hosszó évek munkája
után kirúgnak, annak ugye jár a
végkielégítés. Igen. De akit nem hagynak
lopni, és megsértődik, és fölmond, annak
miért? Annak nem az járna ami a harmadik gyereknek?
Igen, persze hogy az SZDSZ-re gondoltam.
Voltunk lóversenyen. Szexárdon. Beszarás volt. Mi
lesz abból, ha öt pedagógus
körülül egy számítógépet? Az
hát, káosz! Valamelyik kisiskolásra
rábízhatták volna, előbb végez, és
kisebb gubancot csinál. Volt a
gyakorlópályán egy vén hülye, első
ránézésre valami rongyrázó
miliomosnak nézett ki. Valami Ottónak
szólították. A hozzáértők szerint
egy ránézésre is mindenttudó lovon
ült, és folyamatosan akadályt próbált
meg szegénnyel átugrani. Amikor nemsikerült,
mindíg megverte szegény állatot. Ezzel
később felhagyott, mert a közönség aktív
testi fenyítést helyezett neki kilátásba,
ha nem haggya abba.
Leírom, hogy akoarta átugrani az akadályt:
rávágtázott az ugrásra, majd ahol
rugaszkodni kellet volna megsarkalta a lovat, és
megrántotta a zablát a szájában.
Hintalóval így kellene, mer azt csak a madzaggal tudod
felrántani. A szegény állat viszont minden
sarkalásnál nekirugaszkodott, és minden
szárhúzásra megtorpant persze, hogy nem
sikerült átugrani. Az ilyen tényleg maradhatna a
hintalovon.
Tegnap, extra horgászaton vettem részt. Vanugye az
állatdobálós szomszédom. /Ő dobta be tavaj
a boát a szarapikasszóba/. A mult héten,
hasonló tudatmódosító szer
hatására /szesz, persze, mi más/ megint
állattal dobállózott. Az állltalam
igen-igen
írígyelt kertitavába részegen beledobott
egy méretes törpeharcsát Mikor elmúlt a
kábulat, rájött hogy ez nem volt egy okos dolog.
Tegnap, felajánlotta, hogy addíg álja a
sörömet, mig ki nem pecálom. Ez ugye a
munkadíj. Sikerdíjként pedíg egy üveg
pezsőt lebegtetett a szemem előtt. Persze, édeset, mert lassan Ő
is megtanulja, melyik a jó
ital. Peca, kukac, lógatás. Én barom , egy
fél sör /2-3 perc/ alatt megfogtam a halat.
Igazából, ha nem lennék ennyire profi, akár
órákig sörözhettem volna.
Voltunk az nagy fővárosban. Persze, dolgozni. Darut
építettünk egy hajóra. Hogy minek egy
hajóra daru? Pl:
Iván evező
helyett használja. /Igaz, ez nem daru, de a
lényegen nem változtat./
Mi azért szereltünk darut, hogy ezzel cserélik,
javítják a bójalámpákat. Itthon
előkészültünk, majd négy napra
felköltöztünk. Emlegetni fogom egy darabíg.
Először is közöltem velük, ha valaki horkol,
Én elgázosítom a kabint. A zasszony szerint, ha
tudatosan táplálkozom, nem a kabint, nem is a
hajót, akár Európát is! A
szállás: Fortuna szálló, és
étterem.
Egy
hajó a dunán. Gavallérnak tűnik a
főnököm. Flancos, elsősorban külföldi
vendégeknek kitalált csicsás, sokcsillagos
hely, svédasztalos reggelivel.
Ja, és budai panorámával.
Mindössze ez a két "lyuk" volt az ablak a kabinon, kb 60
centivel a vízvonal
fölött. Jaja! Ennek a flancos helynek van egy
"ifjusági szálló" része. Tudod ez mit
takar? A fedélköz! Gépház mellett balra. Ez
az a rész, amit a Titanicban lezártak,
emberekkel együtt. Nem hiszed el: koedukált wc, és
zuhanyzó egy helységben. Hihetetlen. Egy
háromágyas szobában töltöttem az
éjszakákat két puding kollégával.
/bocs, az egyik a főnököm volt/ Akkor tudtam ablakot
nyitni, mikor elaludtak, merthogy fáznak! Igaz lehetett, mert
Én kinyitottam, Ők másnap tüsszögtek. A
Svédasztalos reggeli viszont járt a
csóróknak is. Nyolckor. Legalább nem kellett
korán kelni. Fel is másztunk az urak mellé
reggelizni. Magyar hangot, csak egymástól hallottunk. A
tányérok akkorák voltak, hogy...... nem is
tudom, mint egy hamutartó. Nem munkához
mérték, számították az
adagokat. Kínai munkatársam /Jan Csí/ aki
Pécsett volt bányász, sírva fakadt.
Megoldottuk. Ő teleszedte a hamutartónyi tányért
kenyérrel. Rápúpozott vagy másfél
kilót. Én ugyanezt megtettem sajtal, sonkával.
Majd fordultunk mégegyet, és így legalább
nem éheztünk. A melóban semmi különös
nem volt. Hacsak........ Ja, leírom. Dolgozott a
hajón mégegy brigád. A melósokkal semmi
gond nem volt, de a főnökük! Utánna néztem a
munkáinak. Tény, hogy egy zseni. Ért hozzá,
megcsinálja, ez rendben. De az arca, mintha a világot is
Ő teremtette volna. Először meglepett. Aztán
dühített. Végül, csak kiröhögtem.
Tudod, ez a:
-Honnét is jöttetek? Ja, tényleg mondtátok
már, csak az nem Pest, és nem tudtam, hogy máshol
is élnek emberek.
Mindenkinél mindent jobban tudott. Merhogy ugye Ő pesti! /meg
kicsit köcsög/
Húztuk az igát késő estig. Zuhany, tisztaruha,
vacsora. Na, a másik a vacsora. Ez ugye nem volt benne a
szállásban, így keresni kellett valami
kajáldát. Ilyen ugye nincs. Főnök elautóztott
velünk a "dunaplázába". Pesze, zabálni csak a
legfölső emeleten lehet. Ott aztán megnéztük a
választékot: Szendvicsbár, Olasz Pizzéria,
Kinai büfé, Török mittudoménmicsoda. Jani
meg is szólalt:
-Te Laci! Valami "merőkanalas" hely nincs?
Nem volt! Beültünk a Törökhöz. Messziről
nála voltak a legnagyobb tányérok. Ettem is
valamit. Ne kérdezd, mozogni már nem mozgott, az a
Kínai lett volna. Viszont égetett mint a parázs.
Sör ellenben, csak a sárgának volt.
Szerencsére nem saját márka. Soproni!!!
Vissz a hajóra, a szállásra/ szunya, mert
másnap újrakezdődik a kemény meló. Merugye
azért mentünk. Reggel a Török kajája
kishijján hullámsírba küldte az
étteremszállóhajót. A
paprikájától majdnem léket kapartam az
oldalára. A budi meg vízvonal alatt volt.
Délután gyanús mozdulat keltette föl a
figyelmemet. Főnök óvatosan araszol egy kikötött
ponton széllén az egyik partszéli fa
takarásában, és közben keresgéli a
.............. szóval rájöttem, készül
belepisálni a Dunába. /messze voltunk
Bajától, nem számít!/
Én kb negyven méterre lehettem a
fényképezőgéptől. Ebből huszonöt egy meredek
omladozó lépcső, és tizenöt egy
drótkötelekből, autógumikból, és
egyéb kacatból álló
akadálypálya. Büszkén kijelenthetem, mindez
két lerúgott körömmel, és egy
tenyérnyi véraláfutással, nameg
másfél perc légszomjjal, nyolc másodperc
alatt sikerült! Közben a Pulitzer-díj lebegett a
szemem előtt. Neki meg a lila köd! Észrevette hatalmas
igyekezetemet, és kapásból rájött, nem
a kalapácsért rohanok ennyire. Nem is merte
mégegyszer kockáztatni a dolgot, kitartott estig. Ettől
lehetett a lila köd. Micsoda fotó lehetne most itt, ha
kicsit óvatosabb vagyok!
Itthonról naponta jöttek az sms-ek. Hol a szomszédok
értesítettek, hogy a Csupor söröző
nélkülem is működik, hol az itthon maradt
kollégák ützenték meg az aktuális
sörhőmérsékletet. Szinte nem is győztük tartani
az iramot. A főnök meg fizetni! Merugye, az úgy
járja, hogy itthon Én itatom magam /megazasszony/,
külső munkán pedíg a főnök. Vagy, minden este
hazahoz, és akkor ...............
Erről jut eszembe Péter kollégám vasárnapi
sportprogramja: /háromtusa/
- Futás a kocsmába!
- Ott aktív súlyemelés! majd
zárórakor:
- Talajgyakorlatok a kocsma előtt! /ilyenkor
másnap látszik is rajta a megerőltetettség/
A zasszony is leb...szot, hogy ha Ő nem hív föl, nekem
eszembe sem jut! Igen is eszembe jutott! Fél kilenckor, a
vacsorák alatt! Na, mindjárt csörög a
................................. Csörgött! Tele
szájjal magyaráztam, hogy épp most akartam
hívni, csak még szrettem volna lenyelni az utolsó
falatot. Ja, meg tudtam hogy úgy is csörög!
Utolsó nap aztán Én hívtam föl!
Még örültem is, hogy sikerült megelőzni. Igaz,
közölte hogy Ő bizony nem hívott volna. Lehet benne
valami, mert már majdnem tíz óra volt./hihi/
Mégvalami! Ezen a flancos ronygyrázó
étteremszállodahajómittudoménmicsodán
LANGYOSAN CSAPOLJÁK A HEINEKEN-t!
Voltak itten mindenféle történések, de
jegyzetek nélkül felét elfelejtettem.
Idedobálom ami csöpp agyamban megmaradt:
Van nekünk egy "samsung miniket" kameránk. Úgy
b....ta el a samsung ezt a termékét, hogy büszke
lehet rá!
Maga a kamera egy szuper kütyü! Kész AVI fájlba
menti a felvételt memória kártyára, pici,
könnyű, szép a felvétel. De az akkuja egy szar! Az
elsőt egy hónaposan cserélték ki,
kéthónap veszekedés után. A második
szép fokozatosan döglött meg. Fél év
alatt!
A végén már egy teljes töltés
után húsz másodpercet tudtam rögzíteni
vele. Most nekimentem forraszópákával,
dróttal /flex kimaradt/, és rászerkesztettem
három "energizer" ceruzaakkut! Nem nagyon szép, de
másfél órát rögzítek, és
a memória megtelik, az aksiban még mindíg van
villany! Ha megtalálom a fotót, megmutatom.
Volt nagy zaba megint!
Aszomszéd tujája az égig ér /t/! A
gumója pedíg belepotyog a medencémbe! Mondom is
neki, hogy a jószomszédi iszony megőrzése
érdekében b...sza meg!
-Már épp ki akartam vágni, csak nincs
"stílem"! /tudod az átlag minden motoros fűrést
így hív/.
-Az meg minek, ezt a két szipka fát kiharapom
onnét! Ezután napokig hódnak
szólítottak.
Délután, egy fél óra alatt
kifűrészeltem mindkettőt. Fent ácsorogtunk a teraszomon,
és arról beszélgettünk, hogy mennyivel jobb
lett a rálátás az udvarukra.
Aszomszédasszony ekkor kicsit elhúzta a
száját. /asszem ruha nélkül szokott napozni/
Kiderült, hogy a mögöttünk lévő
társasházra még sokkal jobb lett a
rálátás. Ekkor meg lettem
gyanúsítva, hogy a földszinten lakó
"örömlány" miatt vágtam ki a fákat.
Rágalom! Nem is tudtam róla! Már mindenki
látta az utcából, mindenki kellőképpen
kibeszélte, csak Én nem tudtam róla!
Kérdeztem a szomszédság hölgy tagjait, vajon
hogy néz ki? /ilyen hülyeséget: vajon?
ágyon!/ Jött is azonnal a válasz:
-EGY NAGY KÖVÉR TEHÉN!
Éltem a gyanúval, ezért megkérdeztem a
szomszédság férfi tagjait is:
- JÓ KIS BÖGYÖS TÖLTÖTTGALAMB!
Akkor most nem egyről beszélünk? Netán ketten
vannak? Vagy, csak a nézőpont lehet más? /hihi/
Mikor idáig jutottunk, kinyílt a társasház
földszintjén az ajtó, és az előbb
kitárgyalt "bögyösgalambtöltöttehén"
kilépett a lakásból. Most derült ki,
hogy a rendes rálátáshoz nem is elég, hogy
kivágtuk a tujákat, közelebb is kéne
húzni a társasházat. Messze van!
Ekkor aszomszéd:
-Hol az a kurva távcső! Itt jött a pillanat, mikor
többen bevizeltünk a röhögéstől.
KURVATÁVCSŐ!
Bedögölt a trabi. A féltengelyből tényleg
fél lett. két fél. Széjjelment
ketté. Eleinte a vátóra gyanakodtam. Mivel annak
javítása hosszú, és bonyolult, gyorsan
elővadásztam a babettát. Kiderülrt, őt is megviselte
a négy év pihenő. Nembaj, két
délután lelket vertem belé. Azóta
"babizok". Két hét alatt megzabált vagy két
liter benzínt, szellős, és a városban
fürgébb is mint az autó. Ja, és az sem
mellékes, hogy nem lehet letrafipaxozni. Bár a
tahó kitalálta, hogy legyen rajta
azonosító, de remélem elfelejtik. Ezekről most
eszembe jutott, hogy a polgármester ismét tekert egyet a
belváros rubikkockáján. Most mintha
jó irányba sikerült volna. Biztos figyelmetlen volt.
A tér felől a Bartókbéla utca felé
csinálnak egy balrakanyarodó sávot. A város
épeszű autósai évtizedek óta balra
húzódnak, ha balra szeretnének kanyarodni,
így az egyenesen haladók némi padkataposás
árán tovább tudtak menni egyenesen. Ez, csak
azóta nem működik, mióta a jogosítvány
szerzésnek, és a szürkeállomány
mennyiségének semmi köze nincs egymáshoz! Ja,
majd mostmármajd mindjárt jobb lesz! Huszonegy
éves kor alatt nem adnak jogosítványt! Ezt ugyan
az a barom találta ki, mint aki a babettarendszámot.
Tuti! Ne életkorhoz kössék! Akinek az inteligencia
hányadosa nincs minimum kétszámjegyű, ne
ülhessen autóba! Bocs, ne vezethesse! Merezmost
nemígyvan! Ja, mégvalami: néhány
hónappal ez előtt azt álmodtam, hogy újra lesz
fizető parkolás. Bejött! Lessz! Örülünk mint
állat.
- babettázni fogok!
- leszerelem a rendszámot, mert közlekedni nem lehet
hatósági jelzés nélkül, de parkolni
igen!
- veréssel fenyegetem a parkolóőrt! /ez eddíg
bevált/
Volt peca! Jó peca volt! Egy nagy zabálásra
való Jász-keszeget, néhány szebb
karikát, és egy 88dkg-os dévért hoztunk
haza. A többit visszadobáltuk. Hogy érdekes legyen a
dolog, szinte az összes valamire való halat a zasszony
fogta. /Én csak néhányat/.
Persze nem azért, mert ennyire ügyes, hanem mert
kúrva mázlija van! Figyeld a
zsákmányt:
Ebből lett a vacsora! Szerintem a
jász, minden halnál többet ér! Fogni
is, enni is! Sülve-főve. Pörinek ettük.
/zabáltuk!/
Most pedíg nézd, Én mit fogtam! Rendesen,
csalival, horoggal, bekapva! Ráakadva!
Először azt hittem, a csonti
szívta föl magát, de nem. Ez egy hal. Géb!
Én inkább dög-nek szólítanám.
Hogy ezt Noé mért vitte föl a bárkára?
/hihi/
Noé, bárka. Vicc:
Mit mondott Noé a harmadik
napon?
-Ezt a dög harkályt nem
kellet volna!