Sokminden történik mifelénk, csak egy kicsit hulla vagyok. Igen, még ehez is. A majdnemszembeszomszédéknál felborult a bili. Illetve a családi idill. A mi minden volt, csak az nem. Ottót kitették. Szó szerint. Marhára semmi közöm hozzá, de többünk véleménye szerint, Ő lett volna az utolsó, akit ki kellett volna tenni. kívülről ez látszik, látszott. Mindegy, ez van. Mire hazaért a munkahelyéről, kirakták a cuccát a gangra. "Nájlonzsákban"!  Azóta mi itt "bunkó" szomszédok  csak Zsákos Frodónak szólítjuk.
Szóval nem viselkedett megfelelően, lapátra került. Na, itt kezdtünk aggódni aszomszéddal. Először számba vettük, mi lesz a zsákjainkban. Kiderült, hogy 2-3 teszkós szatyorral nyugodtan költözhetünk. Ezeken már igen jókat röhögtünk családostól, persze Frodó jelenlétében.

Uha, szdsz jól behisztizett! Érdekesek a politikusok. Ha nem engedik őket lopni, még meg is sértődnek! Olvastam valahol, hogy inkább szdtsz-nek kellene nevezni őket. Persze, ha a főrabló mondja a kistolvajnak, hogy ma Te nem lophatsz, az tényleg bántó lehet.
Igaz, nem jó a példa, mert itt a kistolvaj azt mondta, ha nem, inkább elmegyek dolgozni. /ez meg blöffszagú/

Giccsék is alkottak. Műanyag kiskacsákat vettek a kertitóba, de ez semmi! Kaptak a nagynénitől /akit, mi titokban csak "a kertész"  titulussal szoktunk illetni/, két 30 centis kertitörpét, ami /aki?/ egy mozgásérzékelőnek köszönhetően utánnad füttyent, ha ellépsz előtte. Pokoli.

Történnek dolgok, nem csak "mifelénk".  Tanulhatunk újra jól viccet mesélni! Mert aki ebben profi volt elment.

Fóliasátor! Na, miccósz? Annyira jó! Ez magyarország. Aki dolgozik, merugye a fóliasátorba ritkán járnak pihenni, azt jól megk....juk! Ellenben, aki éjszaka belemászik, és kilopja a terményt, azt "megélhetésibűnözőnek" nevezzük, és még csak csúnyán sem szabad rá nézni, mert azt mindjárt negatív diszkriminációnak /ezt leírni sem könnyebb mint kimondani/, meg fajgyűlöletnek, meg a tököm tugja minek nevezik. Itt most kijelentem:

Épeszű ember ma kis hazánkban nem dolgozni, hanem lopni jár!

Ez van. A bibi ott van, hogy ha mindenki lopni jár, meg politikus lesz /ugyan az/ akkor egy idő után, nem lesz mit ellopni, és akkor zabálni sem lesz mit! Persze, a lopásnak sem mindegy mely fajtályát részesítjük előnyben. Vagy napi fogyasztási cikket, szinesfémet, kell lopni, ezeket nálunk szabad, vagy pénzt. Azt viszont sokat! Aki keveset lop, elkapják, aki 10-20 miliárdot, annak a haja szála sem görbül!  Ha nem tetszik, cáfolj meg, visszavonom!  Itten-e

A máv biztosítós csávó meg "érthetetlen" módon egy kis időre eltűnt. Mi ezen az érthetetlen? Mondtam az előbb, hogy aki milliókat sikít, lop, stb, annak nem történhet komoly baja.

A mult héten a gyereket beválogatták az iskolai énekkarba. Hallottátok már a hangját?  Katasztrófa. Jön haza a suliból, teljesen kétségbe esve, mi lesz ha Ő nekiáll énekelni. Mondtam neki, ne aggódjon, ha a közönség meghallja, nem azt fogja mondani, hogy ennek a gyereknek borzasztó hangja van /ami igaz/, hanem azt, hogy ki volt az a hülye, aki beengedte a kórusba /ez is igaz/! És, nem is beengedte, beparancsolta! /pedagógus/

Ja, kicsit megkukultam. Ennek több oka is van. Egyrészt túldolgoztam magam, mire ide jutnék, fáradt az agyam. Másrészt, amik történtek, vagy nem publikusak vagy hiába írnám le, valószínű olvasva nem lenne az igazi. Harmadrészt, voltak olyan történések, amit nem is tudom hogy írjak ide. Például: Ki volt az az eszement ingyenélő buzeráns köcsög, aki kitalálta hogy a segédmotorokat is fel kell szerelni rendszámmal. Mindezt azért, mert nem azonosíthatóak. Ettől okosabb lesz a droid a gépjárműosztályon? Vagy működőképesebb lesz a szar nyilvántartási rendszer? /persze, ha a cél csak a húszezer, akkor értem/ Ez egy tahó. Húszezerért, a nyolcezer forintos babettát. Anyádon van már hatósági jelzés?
Azt le lehetne nyelni, ha azt mondanák, hogy pl 2010 jan. 1-től, az újonan vásárolt robogókat így árusíthatják, és majd szépen lassan a régiek kikopnak. Akkor ezt meg lehetne magyarázni, hogy az új nyilvántartási rendszer része! DE EZ ÍGY, MEGINT CSAK HARÁCS!

A másik! Ha valakit hosszó évek munkája után kirúgnak, annak ugye jár a végkielégítés. Igen. De akit nem hagynak lopni, és megsértődik, és fölmond, annak miért? Annak nem az járna ami a harmadik gyereknek?
Igen, persze hogy az SZDSZ-re gondoltam.

Voltunk lóversenyen. Szexárdon. Beszarás volt. Mi lesz abból, ha  öt pedagógus körülül egy számítógépet? Az hát, káosz! Valamelyik kisiskolásra rábízhatták volna, előbb végez, és kisebb gubancot csinál. Volt a gyakorlópályán egy vén hülye, első ránézésre valami rongyrázó miliomosnak nézett ki. Valami Ottónak szólították. A hozzáértők szerint egy ránézésre is mindenttudó lovon ült, és folyamatosan akadályt próbált meg szegénnyel átugrani. Amikor nemsikerült, mindíg megverte szegény állatot. Ezzel később felhagyott, mert a közönség aktív testi fenyítést helyezett neki kilátásba, ha nem haggya abba.
Leírom, hogy akoarta átugrani az akadályt: rávágtázott az ugrásra, majd ahol rugaszkodni kellet volna megsarkalta a lovat, és megrántotta a zablát a szájában. Hintalóval így kellene, mer azt csak a madzaggal tudod felrántani. A szegény állat viszont minden sarkalásnál nekirugaszkodott, és minden szárhúzásra megtorpant persze, hogy nem sikerült átugrani. Az ilyen tényleg maradhatna a hintalovon.


Tegnap, extra horgászaton vettem részt. Vanugye az állatdobálós szomszédom. /Ő dobta be tavaj a boát a szarapikasszóba/. A mult héten, hasonló tudatmódosító szer hatására /szesz, persze, mi más/ megint állattal dobállózott. Az állltalam igen-igen írígyelt kertitavába részegen beledobott egy méretes törpeharcsát Mikor elmúlt a kábulat, rájött hogy ez nem volt egy okos dolog. Tegnap, felajánlotta, hogy addíg álja a sörömet, mig ki nem pecálom. Ez ugye a munkadíj. Sikerdíjként pedíg egy üveg pezsőt lebegtetett a szemem előtt. Persze, édeset, mert lassan Ő is megtanulja, melyik a jó ital. Peca, kukac, lógatás. Én barom , egy fél sör /2-3 perc/ alatt  megfogtam a halat. Igazából, ha nem lennék ennyire profi, akár órákig sörözhettem volna.


Voltunk az nagy fővárosban. Persze, dolgozni. Darut építettünk egy hajóra. Hogy minek egy hajóra daru? Pl:
 Iván evező helyett használja.  /Igaz, ez nem daru, de a lényegen nem változtat./
 
Mi azért szereltünk darut, hogy ezzel cserélik, javítják a bójalámpákat. Itthon előkészültünk, majd négy napra felköltöztünk. Emlegetni fogom egy darabíg. Először is közöltem velük, ha valaki horkol, Én elgázosítom a kabint. A zasszony szerint, ha tudatosan táplálkozom, nem a kabint, nem is a hajót, akár Európát is! A szállás: Fortuna szálló, és étterem. Egy hajó a dunán. Gavallérnak tűnik a főnököm. Flancos, elsősorban külföldi vendégeknek  kitalált csicsás, sokcsillagos hely, svédasztalos reggelivel. Ja, és budai panorámával. Mindössze ez a két "lyuk" volt az ablak a kabinon, kb 60 centivel a vízvonal fölött. Jaja! Ennek a flancos helynek van egy "ifjusági szálló" része. Tudod ez mit takar? A fedélköz! Gépház mellett balra. Ez az a rész, amit a Titanicban lezártak, emberekkel együtt. Nem hiszed el: koedukált wc, és zuhanyzó egy helységben. Hihetetlen. Egy háromágyas szobában töltöttem az éjszakákat két puding kollégával. /bocs, az egyik a főnököm volt/  Akkor tudtam ablakot nyitni, mikor elaludtak, merthogy fáznak! Igaz lehetett, mert Én kinyitottam, Ők másnap tüsszögtek. A Svédasztalos reggeli viszont járt a csóróknak is. Nyolckor. Legalább nem kellett korán kelni. Fel is másztunk az urak mellé reggelizni. Magyar hangot, csak egymástól hallottunk. A tányérok akkorák voltak, hogy......  nem is tudom, mint egy hamutartó. Nem munkához  mérték, számították az adagokat. Kínai munkatársam /Jan Csí/ aki Pécsett volt bányász, sírva fakadt. Megoldottuk. Ő teleszedte a hamutartónyi tányért kenyérrel. Rápúpozott vagy másfél kilót. Én ugyanezt megtettem sajtal, sonkával. Majd fordultunk mégegyet, és így legalább nem éheztünk. A melóban semmi különös nem volt. Hacsak........ Ja, leírom.  Dolgozott a hajón mégegy brigád. A melósokkal semmi gond nem volt, de a főnökük! Utánna néztem a munkáinak. Tény, hogy egy zseni. Ért hozzá, megcsinálja, ez rendben. De az arca, mintha a világot is Ő teremtette volna. Először meglepett. Aztán dühített. Végül, csak kiröhögtem. Tudod, ez a:
-Honnét is jöttetek? Ja, tényleg mondtátok már, csak az nem Pest, és nem tudtam, hogy máshol is élnek emberek.
Mindenkinél mindent jobban tudott. Merhogy ugye Ő pesti! /meg kicsit köcsög/

Húztuk az igát késő estig. Zuhany, tisztaruha, vacsora. Na, a másik a vacsora. Ez ugye nem volt benne a szállásban, így keresni kellett valami kajáldát. Ilyen ugye nincs. Főnök elautóztott velünk a "dunaplázába". Pesze, zabálni csak a legfölső emeleten lehet. Ott aztán megnéztük a választékot: Szendvicsbár, Olasz Pizzéria, Kinai büfé, Török mittudoménmicsoda. Jani meg is szólalt:
-Te Laci! Valami "merőkanalas" hely nincs?
Nem volt! Beültünk a Törökhöz. Messziről nála voltak a legnagyobb tányérok. Ettem is valamit. Ne kérdezd, mozogni már nem mozgott, az a Kínai lett volna. Viszont égetett mint a parázs. Sör ellenben, csak a sárgának volt. Szerencsére nem saját márka. Soproni!!!

Vissz a hajóra, a szállásra/ szunya, mert másnap újrakezdődik a kemény meló. Merugye azért mentünk. Reggel a Török kajája kishijján hullámsírba küldte az étteremszállóhajót. A paprikájától majdnem léket kapartam az oldalára. A budi meg vízvonal alatt volt.

Délután gyanús mozdulat keltette föl a figyelmemet. Főnök óvatosan araszol egy kikötött ponton széllén az egyik partszéli fa takarásában, és közben keresgéli a .............. szóval rájöttem, készül belepisálni a Dunába. /messze voltunk Bajától, nem számít!/  
Én kb negyven méterre lehettem a fényképezőgéptől. Ebből huszonöt egy meredek omladozó lépcső, és tizenöt egy drótkötelekből, autógumikból, és egyéb kacatból álló akadálypálya. Büszkén kijelenthetem, mindez két lerúgott körömmel, és egy tenyérnyi véraláfutással, nameg másfél perc légszomjjal, nyolc másodperc alatt sikerült! Közben a Pulitzer-díj lebegett a szemem előtt. Neki meg a lila köd! Észrevette hatalmas igyekezetemet, és kapásból rájött, nem a kalapácsért rohanok ennyire. Nem is merte mégegyszer kockáztatni a dolgot, kitartott estig. Ettől lehetett a lila köd. Micsoda fotó lehetne most itt, ha kicsit óvatosabb vagyok!

Itthonról naponta jöttek az sms-ek. Hol a szomszédok értesítettek, hogy a Csupor söröző nélkülem is működik, hol az itthon maradt kollégák ützenték meg az aktuális sörhőmérsékletet. Szinte nem is győztük tartani az iramot. A főnök meg fizetni! Merugye, az úgy járja, hogy itthon Én itatom magam /megazasszony/, külső munkán pedíg a főnök. Vagy, minden este hazahoz, és akkor ...............

Erről jut eszembe Péter kollégám vasárnapi sportprogramja: /háromtusa/
A zasszony is leb...szot, hogy ha Ő nem hív föl, nekem eszembe sem jut! Igen is eszembe jutott! Fél kilenckor, a vacsorák alatt! Na, mindjárt csörög a .................................  Csörgött!  Tele szájjal magyaráztam, hogy épp most akartam hívni, csak még szrettem volna lenyelni az utolsó falatot. Ja, meg tudtam hogy úgy is csörög! Utolsó nap aztán Én hívtam föl! Még örültem is, hogy sikerült megelőzni. Igaz, közölte hogy Ő bizony nem hívott volna. Lehet benne valami, mert már majdnem tíz óra volt./hihi/
Mégvalami! Ezen a flancos ronygyrázó étteremszállodahajómittudoménmicsodán  LANGYOSAN CSAPOLJÁK A HEINEKEN-t!
Voltak itten mindenféle történések, de jegyzetek nélkül felét elfelejtettem. Idedobálom ami csöpp agyamban megmaradt:
Van nekünk egy "samsung miniket" kameránk. Úgy b....ta el a samsung ezt a termékét, hogy büszke lehet rá!
Maga a kamera egy szuper kütyü! Kész AVI fájlba menti a felvételt memória kártyára, pici, könnyű, szép a felvétel. De az akkuja egy szar! Az elsőt egy hónaposan cserélték ki, kéthónap veszekedés után. A második szép fokozatosan döglött meg. Fél év alatt!
A végén már egy teljes töltés után húsz másodpercet tudtam rögzíteni vele. Most nekimentem forraszópákával, dróttal /flex kimaradt/, és rászerkesztettem három "energizer" ceruzaakkut! Nem nagyon szép, de másfél órát rögzítek, és a memória megtelik, az aksiban még mindíg van villany! Ha megtalálom a fotót, megmutatom.

Volt nagy zaba megint!

Aszomszéd tujája az égig ér /t/! A gumója pedíg belepotyog a medencémbe! Mondom is neki, hogy a jószomszédi iszony megőrzése érdekében b...sza meg!
-Már épp ki akartam vágni, csak nincs "stílem"! /tudod az átlag minden motoros fűrést így hív/.
-Az meg minek, ezt a két szipka fát kiharapom onnét! Ezután napokig hódnak szólítottak.
Délután, egy fél óra alatt kifűrészeltem mindkettőt. Fent ácsorogtunk a teraszomon, és arról beszélgettünk, hogy mennyivel jobb lett a rálátás az udvarukra. Aszomszédasszony ekkor kicsit elhúzta a száját. /asszem ruha nélkül szokott napozni/ Kiderült, hogy a mögöttünk lévő társasházra még sokkal jobb lett a rálátás. Ekkor meg lettem gyanúsítva, hogy a földszinten lakó "örömlány" miatt vágtam ki a fákat. Rágalom! Nem is tudtam róla! Már mindenki látta az utcából, mindenki kellőképpen kibeszélte, csak Én nem tudtam róla! Kérdeztem a szomszédság hölgy tagjait, vajon hogy néz ki? /ilyen hülyeséget: vajon? ágyon!/ Jött is azonnal a válasz:
-EGY NAGY KÖVÉR TEHÉN!
Éltem a gyanúval, ezért megkérdeztem a szomszédság férfi tagjait is:
- JÓ KIS BÖGYÖS TÖLTÖTTGALAMB!
Akkor most nem egyről beszélünk? Netán ketten vannak? Vagy, csak a nézőpont lehet más? /hihi/
Mikor idáig jutottunk, kinyílt a társasház földszintjén az ajtó, és az előbb kitárgyalt "bögyösgalambtöltöttehén"  kilépett a lakásból. Most derült ki, hogy a rendes rálátáshoz nem is elég, hogy kivágtuk a tujákat, közelebb is kéne húzni a társasházat. Messze van!
Ekkor aszomszéd:
-Hol az a kurva távcső! Itt jött  a pillanat, mikor többen bevizeltünk a röhögéstől. KURVATÁVCSŐ!


Bedögölt a trabi. A féltengelyből tényleg fél lett. két fél. Széjjelment ketté. Eleinte a vátóra gyanakodtam. Mivel annak javítása hosszú, és bonyolult, gyorsan elővadásztam a babettát. Kiderülrt, őt is megviselte a négy év pihenő. Nembaj, két délután lelket vertem belé. Azóta "babizok". Két hét alatt megzabált vagy két liter benzínt, szellős, és a városban fürgébb is mint az autó. Ja, és az sem mellékes, hogy nem lehet letrafipaxozni. Bár a tahó kitalálta, hogy legyen rajta azonosító, de remélem elfelejtik. Ezekről most eszembe jutott, hogy a polgármester ismét tekert egyet a belváros rubikkockáján. Most  mintha jó irányba sikerült volna. Biztos figyelmetlen volt. A tér felől a Bartókbéla utca felé csinálnak egy balrakanyarodó sávot. A város épeszű autósai évtizedek óta balra húzódnak, ha balra szeretnének kanyarodni, így az egyenesen haladók némi padkataposás árán tovább tudtak menni egyenesen. Ez, csak azóta nem működik, mióta a jogosítvány szerzésnek, és a szürkeállomány mennyiségének semmi köze nincs egymáshoz! Ja, majd mostmármajd mindjárt jobb lesz! Huszonegy éves kor alatt nem adnak jogosítványt! Ezt ugyan az a barom találta ki, mint aki a babettarendszámot. Tuti! Ne életkorhoz kössék! Akinek az inteligencia hányadosa nincs minimum kétszámjegyű, ne ülhessen autóba! Bocs, ne vezethesse! Merezmost nemígyvan! Ja, mégvalami: néhány hónappal ez előtt azt álmodtam, hogy újra lesz fizető parkolás. Bejött! Lessz! Örülünk mint állat.
  1. babettázni fogok!
  2. leszerelem a rendszámot, mert közlekedni nem lehet hatósági jelzés nélkül, de parkolni igen!
  3. veréssel fenyegetem a parkolóőrt! /ez eddíg bevált/
Volt peca! Jó peca volt! Egy nagy zabálásra való Jász-keszeget, néhány szebb karikát, és egy 88dkg-os dévért hoztunk haza. A többit visszadobáltuk. Hogy érdekes legyen a dolog, szinte az összes valamire való halat a zasszony fogta. /Én csak néhányat/.
Persze nem azért, mert ennyire ügyes, hanem mert  kúrva mázlija van! Figyeld a zsákmányt:



Ebből lett a vacsora! Szerintem a jász, minden halnál többet ér!  Fogni is, enni is! Sülve-főve. Pörinek ettük. /zabáltuk!/
Most pedíg nézd, Én mit fogtam! Rendesen, csalival, horoggal, bekapva! Ráakadva!



Először azt hittem, a csonti szívta föl magát, de nem. Ez egy hal. Géb! Én inkább dög-nek szólítanám. Hogy ezt Noé mért vitte föl a bárkára? /hihi/
Noé, bárka. Vicc:

Mit mondott Noé a harmadik napon?
-Ezt a dög harkályt nem kellet volna!


 

Ha nem tudod hogy kerültél ide /google/ itt bökd meg, és rájössz:!