A meleg ellen kitaláltam valamit. Igazából nem
friss az ötlet, de most jutottam el a
megvalósításig. Medencét
építek. Na nem valami uszoda méretűt, csak
kiváltanám az örökké pumpált,
állandóan töltött, és szinte soha nem
használt felfújható szarokat. /ITT/
Ytongból falaztam, nem malterral, hanem
csemperagasztóval, bevasalva mint egy óvóhely.
Kívülről járólappal burkolva, belülről
hozzáértő iparossal szeretném igazi
medencefóliával kibéleltetni.
Vízforgatóval, homokszűrővel, vegyszeradagolóval,
és napkollektoros fűtéssel. Most várnám az
iparost a béléssel, most viszont teleesett esővel, ki
kellett merni, és fóliázni csak a teljesen
kiszáradt építményt lehet.
Vírusom lett. Most kivételesen nem valami internetes
férget kaptam be, hanem egy jó kis fertőzést. Haza
kellett jönnöm a cégtől.
Kezdődött azzal, hogy reggel elmentem dolgozni /a ragya melegre
való tekintettel/ rövidnadrágban. Hétkor
már fáztam. Ezt akkor még betudtam annak,
hogy öregszem. A reggelimet 10-kor kidobtam a hátsó
kerítésen. Ja, előtte fél kilenckor megettem.
Ekkor már sejtettem hogy baj lesz. Van! Elkezdett a gyomrom
görcsölni, és úgy fáztam mint
állat. Úgy vacogtam, először rajtam
röhögött mindenki. Később már nem annyira.
11-kor mondtam: Én hazamegyek, a többi majd kiderül.
Itthon irány a budi, térdem közt egy
vödörrel ültem a deszkán. Percek alatt fogytam
több kilót! /és, ez órákig tartott/
Igazából, nagyon tudtam volna röhögni
magamon, ha nem lettem volna ennyire szarul. A lázmérőt
41 C0- ig néztem, majd távolabb tettem
magamtól, egyrészt ha megvárom meddíg megy,
rosszul leszek a látványtól, meg egy kicsit
attól is tartottam, esetleg szétdurran. Annyira remegtem
a láztól, hogy a kádban fölhabzott
körülöttem a víz. Telefonáltam a
zasszonynak, hozzon nekem gyógyszert. Hozott. Mikor
hazaért, rámnézett:
-Asszem, orvos is kéne. Vagy pap!- Gondolom elég szarul
nézhettem ki. Közben azomszéd
kölcsönkérte a
sövényvágómat, levágta a másik
szomszéd sövényét /a mienket is/ majd
munkabér fejében sültszalonnát zabált
tükörtojással, friss paradicsommal, és hideg
sört vedelt rá! Én pedíg cukormentes
háztartási kekszet próbáltam enni!
Azért próbáltam, mert ez rosszabb mint az
éhezés.
Volt nekem egyszer egy szalmonella fertőzésem is, a "mult" rovatban
megtalálod! /Tudod-e, hogy a mostani
költségtakarékos időkben hogy fűtenek a
kórházakban? Kitakarják a lázas betegeket!/
Giccs kérdezte másnap, nem tudok-e valahonnét
rotációs kapát kölcsönkérni.
Mondom: nem, minek az neked? Fel akarja túrni az előkertet.
Montam neki azta 3m2-t fel is áshatná. Ő nem
ér rá, mint Én aki táppénzen van, de
én föláshatnám neki! Igaza van, meg is lenne
trágyázva. Köhögni is csak a budin ülve
merek, képzeld el ahogy az ásót erőltetném
abba a kemény földbe. /Hogy trágyázza a
skót a földjét? Levanazegésszarva!/
"Rászakadt az ég bajára!" Ezt a TV mondta!
Igaz, eső volt rendesen...... Szeretem ezeket a
híreket. Így is kell ezt, felfújni,
hozzátenni, nagyokat hazudni! Esett az eső, sok leesett, ez
igaz. Szegény trabi túrta a vizet rendesen. Az
ajtók zárnak, így a sebváltó
tövénél lévő gumiharmonika alatt
találta meg a bevezető utat. Tehát a trabi
beázott. Bizos beázott más is.
Például a Penny. Néhány
mélygarázs. A "Barán" is térdig
jártak a vízben. Úszott a Déry-kert. Az
51-esen is szép pocsolya lett a malom, és a
körforgalom között. A Ganz előtt megjelent a
szokásos buzgár, most nemcsak a fedlapot dobta le
magáról, hanem a flasztert is felnyomta egy darabon.
Azért írtam, hogy a szokásos, mert már
kisgyerekként is oda jártunk szökőkutat nézni
egy-egy nyári zápor alkalmával. Ha jól
belegondolok semmi rendkívüli /égleszakadás/
nem történt a városban. Megteltek a
záportározók. Vagy a helyükre
épített ingatlanok!
Jaja!
Bizony ám! Régen, /egy részükre
emlékszem/ voltak a városban átmeneti
záportározók. Akkor is voltak nagy esők, csak azok
hirtelen lezúduló vizét ezek a gödrök
felfogták, így nem az alulméretezett
csatornarendszernek kellett volna elvezetnie a vizet. Meg nem voltak
TV-csatornák, amik "égszakadást" csináltak
az esőből.
Kicsit utánnagondolva, szinte csak ott van vízgond, ahol
megszűntették a tározókat.
Kisiskolásként csúszkáltunk,
korcsolyáztunk ott, ahol most a piac, és a Penny
közötti házak, lakások vannak. Ezt a
részt feltöltötték! Hova megy a víz? Hát
vásárolni!
A víz nem hülye, befolyik a gödörbe. A hülye
az, aki a víznekvaló gödörbe házat
épít. Ne csodálkozzon, ha időnként
úszik.
A másik hasonló hely a két benzinkút
közötti körforgalom. Gyerekkoromban
"sándorgödörnek hívták a Török
utca, és a vasút közötti nagy, mély
gödröt, ami egy nagy eső után telelett vízzel,
majd egy csatornán /árkon/ keresztül egy-két
hét alatt szépen lefolyt a DVCS-be. Ezt a
gödröt betemették, kimérik
építési teleknek. A közel
kétméteres árkot kicserélték egy
olyan csurgóra ami hat sör után már az
én csapadékomat sem tudná levezetni. Most
pedíg bambán néznek, és az
időjárásra fogják a bajt. A sarkon lakó,
hat elemit végzett, 79 éves "Józsibácsit",
ha megkérdezték volna: mi lenne, ha betemetnék a
gödröt? Gondolkodás nélkül azt
válaszolta volna: Kiöntenénk a Pesti
úton lakókat. Azon gondolkodom, az az okos ember aki
tervezte az átalakítási munkákat még
ennyit sem használta az eszét?
A Déry-kert is
úszik. Régen nem úszott! Volt neki
vízelvezetője. Az északi kerítése
tövében még fellelhető a boltíves
alagút maradványa. Igaz, akkor még az iskola
pincéje sem volt tele vízzel. Azt is erre vezették
el.
A Bara lakóteleppel ugyan ez a helyzet. Mélyen van, a
vízelvezetését megszűntették, tehát
úszik. Hiába, Baja a vizek városa.
Meg a vízfejeké!
Ettem gyógyszert. Figyi: ha nem visz el a betegség, majd
megdögölsz a mellékhatástól:
