2006 nyár. Koraeste, már nincs az a ragya meleg. Heverek a nappaliban, egy szál semmiben, Ablakok nyitva, szellőztetünk. Hirtelen, nyüszítésbe fulladó ugatást hallok az előkertből, és a két kutyám vonyítva szalad hátra az udvarba. Meghült bennem a vér. Odaugrok az ablakhoz, mit látok? Áll egy alacsony kopasz pacák a házunk előtt, és a kerítés résein gázspray-al fújja a menekülő kutyákat. Elöntötte a szar az agyamat, rögtön ki is szaladt a számon a véleményem. Felkaptam egy rövidnacit, és futás ki az utcára. Már majdnem befordult a sarkon, én futva ordítva utánna: -Várjál már bazdmeg, volna hozzád egy kérdésem!- Nem állt meg, hát utánna rohantam. Gondolom hallotta a lépéseimet, mert mikor majdnem utolértem, megperdült, és a maradék vegyszert belefújta a pofámba. Meglepett, de meg nem állított. Első reakcióként felemeltem a kezem, ökölbe szorítottam, és készültem lecsapni. Ekkor láttam meg az utánnam rohanó feleségem rémült arcát. Őt még soha nem bántottam /eddíg, hehe/ de azt tudta, ha ezt most eleresztem, biztosan a fogdán alszom. Ekkor kinyitottam a kezem, gondoltam egy rendes pofon is elég lesz, és ha már gondolkodni kezdtem, meg is néztem /már amennyit láttam/ magamnak a csávót. Legalább 30 kilóval volt kevesebb nálam, és legalább 25 évvel több! Elmaradt a pofon is. Ezt egy tenyeres is a sírba vitte volna, de hát meg mégsem dícsérhetem érte. Fölkaptam, és egy akácfa lombján keresztül belevágtam az útszéli árokba. Természetesen ekkorra előkerült a fél utca. Mondtam is az egyik szomszédasszonynak, hozzon valamibe vizet, mert baromira égnek a szemeim. Mire megmostam az arcom, a seggdugasz kimászott az árokból, és mit csinál? Nekemugrik! Épeszű ember nem csinál ilyet, csak, ha részeg! Részeg volt! Visszadobtam az árokba. Megint kimászott! Megint visszadobtam. Megint kimászott, és megütött. Ekkor ismét felemeltem a kezem, de közben elkapott a röhögés. Az ütésben nem volt több erő, mintha hozzám vágtak volna egy összegyűrt hírdetőújságot, ugyanakkor a nagy kopasz feje tele volt akáctüskékkel. Legyintettem, és visszalöktem az árokba. Megint ki akart mászni. Mondtam a szomszédoknak hívjanak már rendőrt, mert csak lekeverek neki egyet. Azon meg igen sokáig kell vizes borogatást tartogatni mire elmúlik! Közben ismét megmostam a pofám, és ismét visszalöktem az árokba, és megint röhögtem. Végre megjötta rendőr. Mondtam neki, ne engedje ki az árokból, mer akkor azonnal verekedni akar. Jegyzőkönyv, tárgyi bizonyíték, személyazonosság. Itt jött a meglepi.Találd ki, ki volt az alacsony, kopasz, részeg garázda? Dr Pollák Richárd. Igen, a belgyógyász főorvos! Fasza mi? Első dolga volt, hogy kioktatta a rendőrt, hogyan kellene végeznie a feladatát. Belopta magát a szívébe! A részeg doki nem kívánt látleletet vetetni magáról. Vajon miért? A szeszen kívül nem látszott rajata semmi, az meg ugye nem én voltam. A feje tetejéből kiálló akáctüskékre pedíg senki nem hívta föl a figyelmét. A piától lehetett annyira zsibbadt, hogy nem érezte. Mondta neki a rendőr, ha mégegyszer nekemjön /ezalatt is többször próbálkozott/ előállítja. Erre hazament. Én ügyelet, szemmosás, szemcsepp, látásvizsgálat, pulzus, vérnyomás, látlelet. Közben a kórházban a nővér rákérdezett: - Ki volt az?- Mondom neki: -Nem árulom el, mert kórházi dolgozó!- Rövid töprengés után megszólalt: -Akkor én kitaláltam! A "ricsi".- Erre varjál gombot, kitalálta! Két hónap mulva megjött a rendőrségi vizsgálat eredménye. Ha ez eredmény. A szakértő szerint az elkövetett garázdasád ténye nem volt bizonyítható, ezért az eljárást megszüntetik. Kár, hogy engem nem kérdeztek meg, ugyan is a vonyításra az utcára rohanó egyik szomszédom korrektül rögzítette az egész jelenetet a telefonjába épített kamerával! /hihi/ Az jut eszembe, lehet, hogy a vizsgálatot végző "szerv" /szándékosan nem írtam fasz-t/ esetleg függőben lévő belgyógyászati bajokkal küzdhet, és, hát, jobb nem újjat húzni a gyógyítóval?!