Peca!

Tizen.......valahány évvel ezelőtt Máté barátommal elmentünk horgászni. Jármű: nagykorú trabi. Helyszín: Szeremle.
Víz: mint a tenger, 800 fölötti vízállás. Beautóztunk a Szermlei Sugovicát a Dunától elválasztó betongáthoz.. Az utat mintegy 40cm víz borította, mindössze megbízható helyismeretemre támaszkodva, emlékezetből tartottam az autót az úton. Pár perc nézelődés után rájöttünk, itt halat nem fogunk, elindultunk vissza. A megfordulást nem mertem megkockáztatni, így "hátrát" kapcsoltam. Kuplung-gáz. A gáz az, hogy a trabi meg-se mozdult. Én a gázt nyomtam, barátom a trabit. Hátrafelé. A két első kerék úgy csapta a maltert, mint valami szökőkút. Barátom köpködve, káromkodva, a sarat nyelve, én a gázt nyomva, röhögve küzdötünk. Közel 40m-t tolta a gépet, mikor elértünk egy kicsit magasabb részre. Mikor a hátsó kerék láthatóvá vált, elordította magát:
-Te állat! Nem forog a hátsó kerék-
Ekkor ösztönös mozdulattal kiengedtem a kéziféket, a trabi meglódult, barátom pedíg  /miután a motorháztető kiszaladt a tenyere alól/  hasravágódott, és elmerült a szermlei agyagból és dunavízből Trabantkerékkel kevert puding állagú trutymóban.
Én kitolattam a szárazra, ő kimászott a malterból. Ekkor mondtam neki:
-Úgy nézel ki mint egy disznó, nem ülhetsz be az autóba!
Mindeközben állat módjára röhögtünk.