biztos ami..............

Lámanet

Lap ajánló:

Svédia

Bővebben...

Az első soraim.

Bővebben...

Jimmi igaz története.

Bővebben...

Palacsinta recept! /is/

fideszkampány

"Ződlámpa"

Doki?

Ember az ilyen állat?

Bővebben...

Láma tizenegyedik oldala.

Pöcegödör

A jóslat

Sitten voltam

Üdvözlet

biztos ami..............

Kb 17 éve történt. A zasszony lebabázott. Már vagy öt napja itthon voltak, mikor dél körül beálított hozzánk a providencia biztosító "ügynöke". Én háromig melóztam, addíg nem tudta elküldeni, pedíg k......vára kívánta már mindenhova. Hazaértem, éhesen, fáradtan, retkesen, és ott egy faszi, aki nem akar addíg távozni, amíg meg nem halgatom. Meghalgattam, mondtam, hogy köszönöm, nem kívánok élni az általa ajánlott lehetőséggel. Ekkor újrakezdte. Én meg unni kezdtem. Küldtem, de nem ment, csak győzködött. Az utolsó érve az volt, hogy higgyük el, néhány éven belül úgy le fogunk csúszni, hogy nagyon jól jön majd a gyerekünknek a megtakarítás! Ekkor öntötte el a szar az agyamat. Megfogtam a gallérját /hidd el, egy kézzel átérem egy kabát mindkét oldali gallérját/, kihúztam az előszobáig, kinyitottam az ajtót, és kilöktem az utcára, majd bevágtam az ajtót.
Na, gondoltam, ez megvan. Ekkor vettem észre egy pár ismeretlen, barna bőrcipőt a fal mellett. A francba, a cipője ittmaradt. Fölvettem, kivittem. Ott állt a járdán. Zokniban. Hozzávágtam. Jöhet az ebéd. Hát nem! A szobában az asztalon ott volt az azóta is útált irattartó. Még mindíg ott állt a ház előtt, kezében a cipővel. Hozzávágtam a mappát is. Hihi, nem volt becsatolva.
Napok mulva is oroszlános papirokat kergetett a szél az utcában!